Memorizálási játékok alkalmazása a konkrét tantárgyi tanulásban – lapozó

Még mindig nem fogytam ki a memorizálási játékokból. Hogy miért tartom fontosnak, hogy sok ilyet ismerjünk és alkalmazzunk, azt már az előző cikkemben megindokoltam, tehát inkább a konkrét módszer leírására koncentrálnék.

Továbbképzéseken tapasztalom, hogy a lapozót már jónéhányan ismerik, néha fésű módszernek hívják. Azok a kolléganők, kollégák, akik alkalmazzák a lapozóval való memorizálást, gyakorlást, mindig elmondják, hogy a gyerekek mennyire szeretik. Nézzük meg, hogy miért!

Ha először készítünk lapozó játékot a gyerekeknek, fontos, hogy mindenki lássa és megértse, tehát legalább A3-as lappal dolgozzunk, később, ha csoportoknak adjuk a feladatot esetleg a gyerekek egymásnak készítenek lapozó rejtvényt elég a kisebb lap is.

A lapot hajtsuk hosszában ketté, majd az így keletkező első oldalt vágjuk be annyi egyenlő szélességű csíkra, ahány dolgot tanulni, gyakorolni, megjegyezni szeretnénk. Célszerű a belső oldalt az elülső oldal csíkjainak megfelelően megvonalazni.

Válasszuk ki a megtanulandó tartalmat,

amit gyakoroltatni szeretnénk játékosan. Legyen ez most egy nyelvtani példa, szó és szófaja.

Válasszunk két különböző színt! Az elülső oldalon lévő lapocskákra az egyik, a belső oldalon lévő sorokba a másik színnel írunk, hogy a gyerekek előtt egyértelműen elkülönüljön, mi kérdés, és hol kell keresni a választ.

Az első oldalon lévő lapocskák közül egy tetszőlegesen kiválasztottra írjuk fel, hogy START, majd ezt a lapocskát hajtsuk ki, és írjuk mögé belülre az első szót! Kívülre a maradék lapocskák közül az egyikre írjuk a szónak megfelelő szófajt!

Majd ezt is hajtsuk ki és írjuk belülre a következő szót, és így tovább. Amikor megteltek a lapok, az utolsó kihajtásnál belülre írjunk egy elismerő, kedves szót vagy mondatot, rajzoljunk piros pontot vagy „szmájlit”!

Tehát, a tanulóknak az lesz a feladatuk, hogy a START lapocskától indulva, a párosítható tartalmaknak megfelelő sorrendben nyissák fel a lapocskákat. Ha ezt a helyes sorrendben teszik, utoljára kapnak egy dicséretet. Mint minden más memorizálási játék esetén a lapozónál is igaz, hogy akkor a legeredményesebb, amikor több tőlünk látott példa alapján a gyerekek egymásnak készítenek ilyen jellegű rejtvényeket.

Használhatjuk a módszert differenciálásként is. Pár ügyesebb tanulópárt, akik a gyakorolandó tananyagot már jól tudják, készíthetnek lapozó játékot, amit majd a többieknek meg kell fejteniük. Így ők – amíg a többiek esetleg már számukra unalmasnak tűnő feladatokat oldanak meg – kapnak egy nagyszerű, kreativitást is fejlesztő feladatot.

Amikor már minden tanulónk ismeri a lapozó készítésének logikáját, eljátszhatjuk, hogy ugyanazon párosítható információkra a csoportok készítsenek lapozót, majd megcserélve, vagy körbeadva, a csoportok megfejtik egymás rejtvényeit. Így garantáltan többször is végiggondolják és gyakorolják a megtanulandó tartalmakat, ellenérzés nélkül, hiszen nekik maga a tevékenység nem kötelező tanulásnak, hanem rejtvénykészítésnek és rejtvényfejtésnek fog tűnni.

Azt talán már mondanom sem kell, hogy bármilyen párosítható informális tartalom tanulásánál, gyakorlásánál bevethető ez a módszer, tantárgyi környezettől függetlenül.

Íme néhány konkrét példa:

Ebből gondolom már mindenkinek könnyedén jönnek a saját tantárgyára vonatkozó ötletek.

A továbbképzések utáni visszajelzések alapján az összes általam ismert, használt és tanított memorizálási játék közül ezt szeretik leginkább a gyerekek.
Ezért is szeretném végezetül megköszönni annak a kolléganőnek, akitől először láttam lapozó játékot. Őt úgy hívják, hogy Jegesné Rémesi Irén, és a veszprémi Báthori Általános Iskola Kékmadár Tagozatának munkaközösségvezető tanítónője.