Bár mindig igyekszünk a lehető legtöbb érzékelési csatornát bevonni, azért elmondhatjuk, hogy a leggyakrabban az információszerzés során a látásunkat és a hallásunkat használjuk. Különösen, ahogyan haladunk előre az években, és egyre elvontabb ismereteket kell értelmezniük tanítványainknak.

Nagyon jó lenne, ha minden ismeret-elemhez tudnánk ízlelési, vagy szaglási, vagy tapintásos, vagy mozgásos ingert kötni, de sajnos ennek a lehetősége az évek előrehaladtával, a tananyagok bonyolultságának növekedésével egyre csökken. Ahogy egy matematika szakos kollegám mondta:
„ – A Pithagorasz-tételt nem tudom megszagoltatni! ”  🙂

Önálló ismeretszerzés, szemléltetés, tanári magyarázat során is leggyakrabban a tanulók a látásukat és a hallásukat használják. Tehát az auditív és a vizuális percepció azok a képességek, amelyek a tanulási folyamatokat a kezdő fázisokban leginkább meghatározzák. Nevezhetjük ezt az egyszerűség kedvéért megfigyelőképességnek is.

Már Arisztotelész is azt mondta, hogy a megfigyelőképesség fejleszthető.

Keressük meg hát azokat a lehetőségeket, amelyek játékosan, ugyanakkor a különböző tantárgyi tartalmakhoz köthetően fejlesztik a megfigyelőképességet és a koncentrációt, és kezdjük a tanóráinkat tudatosan ilyen jellegű játékokkal, gyakorlatokkal!

Mert testnevelés órán természetes, hogy bemelegítünk. Énekórán is természetes, hogy beénekelünk. Szükség van az izmok, a hangszálak bemelegítésére. Ugyanígy szükség van az agyi pályák beindítására, ráhangolására is. Különösen sikeresek ezek az óra eleji gyakorlatok, játékok, ha a tanulók számára meglepő, motiváló elemeket is rejtegetnek.

Mire is gondolok konkrétan? A tanórák elején, vagy otthoni játék során vetítsünk ki a gyerekeknek számukra érdekes, ugyanakkor a tananyaggal is kapcsolatos képeket, szósorokat, számsorokat! Kérjük meg őket, hogy nagyon figyeljék meg ezeket a képeket a rendelkezésre álló idő alatt, ami a kép összetettségétől és a korosztálytól függően 15-től 30 mp-ig terjedhet. A megfigyelés után elvesszük a képet, és jöhetnek a kérdések, feladatok a megfigyelt képre vonatkozóan. Természetesen a legkisebbek esetében egyszerű geometrikus, színes formákról, vagy számukra ismerős növények, állatok, tárgyak képeiről lehet szó. A későbbiek során köthetjük a feladatot tantárgyi tananyaghoz.

Folyt. köv.