Emlékeztek? A múlt félévben tanultuk! 2. rész

Az Emlékeztek? A múlt félévben tanultuk! – Az előzetes ismeretek szerepe a tanulási folyamatban c. bejegyzés folytatása:

Az igaz, hogy egy-egy tanulónk meglepően pontos és részletes ismeretei csak bizonyos részterületeket érintenek, és csak nagyon ritkán állnak össze rendszerré a gyerekek fejében, de a további kapcsolódások, és a rendszerek megalkotása szempontjából igenis segíthetnek.

Ezért olyan módszereket kell találnunk, hogy ezeket az előzetes tudáselemeket tanulóink kölcsönösen megismerhessék, megoszthassák egymással, esetleg megbeszélhessék, netán valamilyen rendszerbe bele is foglalhassák.
Ennek egyik legjobb módja az ötletroham, eredeti nevén „brainstorming”.

Egy példa a gyakorlati megvalósításra:

Négyfős csoportokban egy nagy csomagoló papír közepére felírjuk, hogy miről is lesz szó. (Pl.: Béka, Tündérmesék, Petőfi, Mátyás király, Franciaország, paralelogramma stb.) A csoporttagok válasszanak egy-egy különböző színű filcet, és írják a lapra mindazt, ami a lap közepén lévő szóról eszükbe jut. Nincsenek korlátok, szempontok, nem kell figyelni mit ír a másik. Az a legügyesebb csoport, amelyik három perc alatt a legtöbb szót tudja írni a lapra az adott témával kapcsolatban.

Ha letelt a három perc, fogjunk egy másik lapot, és most a témával kapcsolatban felmerült fogalmakat, szavakat – amiket mi magunk írtunk a lapra – csoportosítsuk logikus szempontok szerint. Ebben segíthetünk is, de később – felsőbb évfolyamokban – megpróbálhatjuk a gyerekekre is bízni a kategorizálást.

Rengeteg további variációs lehetőséget rejt egy ilyen órakezdés. A gyerekek reakciója röviden így fogalmazható meg: „Jé, itt az is fontos, hogy én mit tudok, mit gondolok a dologról, akkor nekem is fontos, hogy itt mi történik.”

Nem egészen hat perc alatt felszínre kerülnek az új tananyaggal kapcsolatos már meglévő ismeretek, úgy, hogy azt a csoporttagok egymással is megbeszélik, ráadásul belehelyezik egy olyan rendszerbe, amit irányítani tudok, tehát már az első lépésben abban a struktúrában helyezik el a gondolataikat, amit a tananyag tanulása során a későbbiekben is fontosnak tartunk. Arról nem is beszélve, hogy mi is azonnal látjuk, mik azok az ismeretek, amikre építhetünk további kapcsolódásokat.

Talán John Abott és Terry Ryan oktatáskutató pedagógusok gondolata is megerősíthet bennünket ezen meggyőződésünkben: (Constructing Knowledge, Reconstructing Schooling, Educational Leadership 1999/11)

„Az újat tanuló személy az új tapasztalathoz latba veti minden előző tudását és jelenlegi szellemi mintáit. Minden új tény vagy tapasztalat beleszövődik az illető elméjében már meglévő megértés eleven hálójába. A tanulás konstruktivista formájával minden gyerek beleilleszti a világról szerzett saját tudását egy olyan sajátos mintába, amely minden egyes új tényt, tapasztalatot vagy megértést szubjektív módon kapcsol össze, és a gyereket ésszerű és értelmes kapcsolatokon át fűzi a nagyvilághoz.”

Oszd meg, ha hasznosnak találod! Köszönöm :)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..