Másoljunk vagy alkossunk?

A tanulási folyamat szempontjából hatékony vázlatkészítés formái

A vázlatkészítés a tanulási folyamat egyik legfontosabb, a végső hatékonyságot döntően befolyásoló szakasza. A vázlat felépítésének módját és formáját tekintve is több megoldás közül választhatunk.

Hagyományosan a vázlatot elkészítette tanítónk vagy tanárunk, aztán mi tanulók ezt a tábláról vagy írásvetítőről lemásoltuk. Ez abszolút frontális munkaforma, a tanuló tulajdonképpen passzív szemlélő, mivel a másolást nem igazán tekinthetjük aktív, alkotó tevékenységnek.

Egészen biztos viszont az ilyen esetekben, hogy az említett pedagógus kollega jól felépített logikus vázlatot készített az adott tananyagról. Ha a gyerekek sok ilyen logikus, jól felépített vázlatot látnak és másolnak le, akkor talán egy részükben ki is alakul, hogy ezt a vázlatot hogyan kell felépíteni.

Sajnos erős meggyőződésem – és tapasztalatom is – , hogy a tanulók többsége erre egyszerűen úgy reagál, ha nem tesznek elém semmit, akkor nem írok semmit. Így aztán nem készül semmilyen vázlat, semmilyen jegyzet. Ami az évek előrehaladtával – gondoljunk csak a középiskolás és főiskolás évekre – egyre égetőbb problémát okoz a konkrét tanulási helyzetekben.

Önállóvá csak akkor válhatnak ezek a folyamatok is, ha tanulóinkat bevonjuk az alkotás, a vázlatkészítés folyamatába. Ha a lehető legtöbb lehetőséget teremtjük meg a számukra, hogy egyénileg, párokban vagy csoportosan alkossanak vázlatokat, jegyzeteket az adott tantárgyi tartalommal kapcsolatban.

Amennyiben a gyerekeknek lehetőségük nyílik saját alkotó munkájukat, gondolataikat, előzetes tudásukat, felfedezéseiket a közös vázlatépítés folyamatába beépíteni, sokkal aktívabbá, érdeklődőbbé válnak a téma iránt. A megjegyzés is lényegesen eredményesebb, ha saját ötletekre épül, szemben a sokszor ellenségesen kezelt tankönyvi szöveggel.

Ahhoz, hogy tanulóinkat aktív, tevékeny formában bevonhassuk a vázlatkészítés munkájába, nekünk is többféle vázlatkészítési struktúrát kell ismernünk, hogy ezeket mintaként szolgálhassanak, a sokszor nagyon is eltérő szerkezetet mutató tantárgyi tartalmak feldolgozása során.

A vázlat formailag sokféle lehet:

  • Lineáris vázlat
  • Folyamatábra
  • Időszalag, számegyenes
  • Diagram (kör, oszlop)
  • Szóháló
  • Kérdésháló – témaháló
  • Tömbösítés
  • Fa-struktúra
  • Memória vázlat
  • Tanulási táblázat
  • Koncentrikus körös vázlat (pókháló)
  • Gondolattérkép – asszociációs háló

Természetesen ezen formák egy-egy tanulási vázlat esetében még keveredhetnek is. Minél többször nyílik módjuk tanulóinknak egy-egy megismert vázlatkészítési struktúrában kiegészítéseket tenni, szószerkezeteket, kulcsszavakat ábrákra, jelekre cserélni, annál inkább megértik az adott struktúrát, és ezáltal növekszik az esélye, hogy önálló tanulásukban is használják ezeket a formákat.

Persze ahhoz, hogy ez igazán megtörténjen, az is szükséges, hogy a tanórán egy-egy tanulásmódszertani elemet, korszerű, vizuális vázlatkészítési technikát kooperatív módszerekkel kössünk össze. Ebben az esetben a gyerekeknek pozitív élményük kötődik egy-egy ilyen feldolgozási formához, és óra végén azt mondják:
„Hú, ez egész jó volt, és még meg is jegyeztem!”

Csak így van esélyünk rá, hogy önállóvá és tudatossá váljon bennük egy tanulási táblázat vagy gondolattérkép felépítése. Mi felnőttek is azokat a módszereket alkalmazzuk szívesen, amihez már sikerélményünk kötődik. Fokozottan így vannak ezzel a gyerekek. Ezekhez a sikerélményekhez pedig a tanulással kapcsolatban nekünk pedagógusoknak kell eljuttatni őket.

Néhány konkrét példa:

Memóriavázlatok:

9_1kep9_2kep

Oszd meg, ha hasznosnak találod! Köszönöm :)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..