Rengeteg megjegyzendő tartalommal kell megküzdeiük a gyerekeknek az iskolában.
Sorrendek, folyamatok, idegen szavak, évszámok, tudományos megnevezések, definíciók, versek.
Tehát mindaz, amit nagyon pontosan, szinte szó szerint kell tudni.
Régi nagy kérdés, hogy mit tegyünk ezekkel.

Ha megkérdezem a gyerekeket,hogyan taluljátok ezeket a memoritereket, a válasz leggyakrabban az:

Hát, bemagolom.

Tehát mai napig az évtizedes módszerrel tanulnak a gyerekek.
Addig olvassuk újra meg újra, amíg úgy érezzük, hogy megmaradt a fejünkben.
Aztán sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy másnap, harmadnap, a dolgozazírás vagy a felelés idején mindez nem jön elő.

Mit kellene hát tenni?

Sok-sok év tapasztalata alapján érdemes meorizálási technikákat tanulni, alkalmazni.
Ezek mindig képi asszociációkra épülnek. A belső képek egészen stabillá teszi a megjegyzést és a felidézést.
Ráadásul a gyerekek nagyon szívesen alkotják ezeket a belső képeket, hiszen elengedhatik a fantáziájukat.
Közben szinte fel sem tűnik, hogy a megjegyzendő dolog a tanulási tartalom.
10-15 szót első hallásra gyorsan megtanulunk megjegyezni, aztán ezt a tudásunkat fokozatosan felhasználjuk a konkrét tanulási tartalmak tanulásában.
Ehhez persze tudatosan felépített fokozatosságra van szükség, de mi ezt kollégáinkkal így tesszük tanfolyamaminkon.
Ezt már online környezetben is meg tudjuk valósítani.
Nem feltétlenül szükséges hozzá élő kapcsolat. Otthon ülve, online kapcsolattal is működik.
Így nagyon sok lehetőség nyílik. Jobban tudunk alkalmazkodni a szülők és a gyerekek igényeihez időben és a tananyagtartalom tekintetében is.

Ha tudatosan felépítjük a memóriatechnikák használatát, elég hamar konkrét eredmények jelentkeznek a jegyekben is.
Egyszer egy csoportunkban – Dél-Baranyában – az igazgató néni bevont a “Tanulnijó” foglalkozásokra egy olyan nyolcadikos hölgyet, aki alső tagozatos korában még nagyon jó tanuló volt, de nyolcadikra már csak bukdácsolt, és félő volt, hogy egyetlen középfokú intézménybe sem fogják felvenni, tehát még egy szakmát sem tud szerezni. Ez annak fényéban, hogy mindenki tudta róla, hogy alapvetően értelmes lány, nagyon elszomorította a tanárait.
Miután elkezdett járni a foglalkozásokra fokozatosan javultak a jegyei, sőt az őt tanító kollégái egyszer csak megkérdezték az Igazgató Asszonyt, hogy mit csinált vele, mert rendszeresen tanul, vidám, kifejezetten jók a jegyei.
Igazgató néni mondta, örül nagyon, de legjobb lenne megkérdezni magát a hölgyet, hogy szerinte minek köszönhető a váltizás.

– Krisztikém, minek köszönhető, hogy most ilyen jók lettek a jegyeid, s mindig megdicsérnek a tanáraid?
– Azért van tanár néni, mert a “Tanulnijón” rájöttem, hogy mégsem vagyok hülye.

Egy kis beszélgetés után kiderült, ez azt jelenti, hogy a memóriatechnikák alkalmazása során arra jött rá, hogy már nem kell tartani tőle, hogy nem jut eszünkbe, amit így tanultunk meg.
Ráadásul az osztályban a legjobb tanulók sem tudják, neki pedig gyorsan megy.


Számunkra fontos a véleménye.
Kérjük mondja el, írja le gondolatait a tanulással kapcsolatban felmerülő témákban!


További bejegyzések:


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük