Memorizálási játékok alkalmazása a konkrét tantárgyi tanulásban – kincstár
Az új tanévben is folytassuk a megkezdett témát, hiszen a memorizálás önmagában, játékos, alkotó formák nélkül, konkrét módszerek hiányában legtöbb tanulónknál komoly problémát szokott okozni. Legutóbb a memória-dominó módszerét igyekeztem bemutatni, az alább következőkben pedig a „Kincstár” nevű memorizálási játékkal foglalkozunk.
„ Tegyük a tanulást szellemileg aktívvá, találjunk ki nyomozó jellegű problémamegoldó tevékenységtípusokat, amelyek az agyat természetes hajlamaival összhangban való működésre késztetik – vagyis: játsszunk detektívet!”
Paul Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv
A „Kincstár” játék a Paul Ginnis által megfogalmazott követelménynek tökéletesen megfelel. Nézzünk először egy tantárgyi tartalmaktól teljesen független példát, amit a tanulási részképességek fejlesztésében is nagyszerűen használhatunk.

Ugye ösztönösen elkezdjük keresni szemünkkel az ugyanazon elemeket tartalmazó mezőket. A gyerekek is így vannak ezzel. Tanulásfejlesztő programunkon sok ilyet játszunk, majd ezt a struktúrát megtölthetjük tantárgyi tartalmakkal is. Tulajdonképpen bármilyen párosítható informális tartalom megjegyzését, gyakorlását játékossá tehetjük a „Kincstár”-szerű feladatokkal. Lehet az költő és verse, évszám és esemény, idegen szó és magyar jelentése, a mű címe és műfaja, adott szó és szófaja stb.
Eleinte kisebbeknél egy mezőbe csak egy információt írunk, aztán ezt növelhetjük. Természetesen az adott tantárgyi tartalom tanulásához, és az aktuális tanulási helyzethez legjobban illeszkedő formát mindig az érzi a legjobban, aki az adott folyamatban a gyerekekkel dolgozik. A fokozatosságot mindenesetre érdemes itt is betartani. Magát a memorizálási játékot is jobban megszeretik a gyerekek, és később maguk is szívesen alkotnak ilyen jellegű rejtvényeket egymásnak, ha először könnyen átlátható, sikerélményt hozó feladatokkal találkoznak.
Íme egy egyszerű példa kisebbeknek:

Egy mezőben csak egy információ, és a különböző tartalmak színekkel is elkülönülnek, hogy mindig egyértelmű legyen, mihez mit kell keresnünk.
Mindig adjuk meg, hány egymásnak valóban megfelelő mező van a rejtvényben, hogy a gyerekek tudják, mikor kész a megfejtés. A helyes párokat a mezők megnevezésével adják meg. A fenti példánál maradva tehát az egyik helyes megoldás: A1 – D2
Aztán az egy mezőben megjelenő információk számát növelhetjük.
Következő példánkban már egy mezőben két-két információt találunk, és láthatjuk, hogy mindamellett, hogy a rejtvény milyen jól mozgatja meg a szófaji ismeretekkel kapcsolatos tudásunkat, a megfejtés komoly téri tájékozódást és koncentrációt is igényel. Tehát nagyszerű képességfejlesztési lehetőség is egyben a „Kincstár játék.

Természetesen felsősöknek szóló példát is szeretnék mutatni.
Az alábbi esetben például mindegyik mezőnek van megfelelő párja.

Hetedik, nyolcadik osztályban már 3-4 információ is lehet egy mezőben, ha a gyerekek ismerik és megszokták a játék fortélyait. Nagyon fontos lenne eljutnunk odáig, hogy tanulóink egymásnak is készítsenek ilyen jelegű rejtvényeket. Ehhez rávezetésként készíthetünk megkezdett „Kincstár” rejtvényt, amit csoportonként vagy páronként nekik kell kiegészíteniük, befejezniük, majd egymás rejtvényét megfejthetik.
Íme a rávezető példa:

Pár ilyen jellegű rávezető feladat után már elég a táblára felírni a párosítandó információkat, megadni a paramétereket, és a gyerekek elkészítik a „Kincstár” rejtvényt egymásnak. Differenciálásra is nagyszerű, hiszen rejtvény készítésre felkérhetjük azokat, akik az alapok gyakorlását már esetleg unják, ezzel pedig kaptak egy kreativitást is fejlesztő feladatot, amit később a többiek megfejthetnek.
A gyerekek játéknak érzik, viszont mégis azokat a tudnivalókat gyakoroljuk, amiket az adott tantárgy és az adott osztály esetében fontosnak tartunk.
Befejezésül egy művészettörténettel kapcsolatos rejtvényt hadd adjak kedves olvasóinknak. Íme:
