A No, most húzzuk alá a lényeget! – A lényegkiemelés szerepe a tanulási folyamatban c. bejegyzés folytatása:

Mozaikkal is serkenthetjük a lényegkiemelést. Ebben az esetben a kiinduló feladat ugyanaz. Tehát mindenki alakítsa ki a saját szóvázlatát, majd tegyük a lapokat középre, és a csoport alkosson egy közöset, amit minden tag el tud fogadni, és a további tanulásra alkalmasnak tart.

Természetesen nagyon fontos, hogy a gyerekek ezen elképzelései végül bekerüljenek a közös vázlatunkba. Így tulajdonképpen saját alkotó gondolkodásuk kerül bele az osztályszintű tanulási folyamatba, amire nagyon büszkék is lehetnek. Sokszor kell ehhez hasonló az élményekhez eljuttatnunk tanítványainkat annak érdekében, hogy a lényegkiemelés önállóvá váljon bennük.

Ugyanígy segíti ezt a folyamatot, ha egy gondolati egységben rejlő tartalmat szimbólumokkal, ábrákkal, rajzzal kell megjelenítenünk. Ezekben az esetekben a szövegben rejlő lényegi elemek szinte automatikusan jelennek meg a gyerekek munkáiban.

Amikor ez már természetessé vált, tudatosíthatjuk a folyamatot, és a szavakból, szószerkezetekből, ábrákból, szimbólumokból közösen rendszerezett vázlatot építhetünk. Így a vázlatot nem készen kapják lemásolásra, hanem egy alkotó folyamat részeseivé válnak.

Ha ez sokszor és sokféleképpen megtörténik, akkor konkrét személyes és csoportos tevékenységeken keresztül erősen rögzül a lényegkiemelés és a vázlatírás folyamata, belsővé válnak az ide vonatkozó helyes gondolatok és lehetséges formai változatok. Csak így értheti meg a gyermek, hogy a vázlat tulajdonképpen a kiemelt lényegi elemek rendszerezett képe.

A hagyományos tantárgy-pedagógiában megtanult analízis-szintézis algoritmus is tulajdonképpen ezt a folyamatot célozta, talán nem annyira tanulói tevékenységre alapozva.

Tehát a logikus sorrend a rendszerezés szakaszában:

  1. A szöveg kezelhető egységekre bontása
  2. A lényegi elemek megkeresése és megjelenítése
  3. A kiemelt lényegi elemek rendszerbe foglalása – vázlatkészítés

A tankönyvi szerkesztési megoldások, a pontos és helyes arányú vastag betűs kiemelés is sokat segíthet ebben. Ha egy-egy rövid bekezdésben 15-20 kiemelt vastag betűs szó van, az nem segíti a tanulót a lényegkiemelésben, hiszen neki azt a bekezdést 4-5 alapvető gondolatra kell felépíteni. Hál’ Istennek az Apáczai Kiadó tankönyveinek oldalairól szép számmal tudunk erre pozitív példákat mutatni.

Minél több lényegkiemelést érintő példát látunk és dolgozunk fel együtt, annál valószínűbb, hogy képesek leszünk a megtanulandó szövegek lényegi összefüggéseit magunk is felfedezni, és ezeket rendszerezni. S ha ezt meg tudjuk tenni, az már maga az önálló tanulás. 🙂

Számunkra fontos a véleménye.
Kérjük mondja el, írja le gondolatait a tanulással kapcsolatban felmerülő témákban!


További bejegyzések:


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .